Öt éves a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium, ezen alkalomból zarándokoltunk el egy szeptemberi hétvégén a Balaton mellé. Nagy örömünkre szolgált, hogy az első napot Érsek atya és Hollik György is velünk töltötte. Mivel az autópálya forgalmának és kiváló sofőrünknek -aki egyben érsekségi kollégánk – köszönhetően időben érkeztünk a Balatonhoz, ezért meg is álltunk Balatonakarattyán a magasparton gyönyörködni a tájban. Tihanyban Kiss Domonkos alperjel és egy finom ebéd várt minket rendházban, az ebéd végére Érsek atya is megérkezett, s kettőjük vezetésével vonultunk be az apátságba. Az apátságtól egy túra vette kezdetét az egykoron bazilita szerzetesek által lakott Barlanglakásokig.
Túravezetőnk Érsek atya mellett Lázár testvér volt a rendházból. Az Óvár keleti sziklafalába vájt barátlakásokat az I. András király feleségével a Kijevi Nagyfejedelemségből, 1050 körül érkezett bazilita szerzetesek készítették és lakták. Izgalmas, kíhívásokban teli út volt a Barátlakásokig, főleg azoknak, akik nem gyakorlott túrázók, de átsegítettük egymást a nehezebb terepeken, közben meg –megállva gyönyörködtünk a tájban.
A Barátlakások kápolnájához érve Érsek atya vezetésével vecsernyét végeztünk, ott ahol, ezer évvel ezelőtt a Kijevből származó szerzetesek hasonló módon imádkozhatták a zsolozsmát. Felemelő érzés volt mindannyiunk számára, különleges alkalom, különleges helyen.Vacsora előtt érkeztünk a balatonfüredi szállásra, ahol az esti beszélgetésekből kiderült, volt aki először járt a Balatonnál, de még többen voltak azok, akik először túráztak a Barátlakásokig, emlékezetes marad számukra az út, a vecsernye és a táj szépsége. Szombaton sem maradtunk túra nélkül, hiszen kora délelőtt az Apáti templomromtól indulva az Őrtorony kilátóig meneteltünk, majd onnan leereszkedtünk a Levendula látogatóközponthoz. Ez a kis 5 km-es túra meg is hozta az étvágyat, a tihanyi közös ebéd után egy kis szabadidő, de délután háromkor már együtt hajóztunk ki a Kisfaludy gőzösön, s gyönyörködtünk egy pohár bor mellett a tájban. A hajóról buszra pattantunk és elmentünk Balatonfűzfőre bobozni. A vasárnapi kicsekkolás után Veszprémbe vezetett utunk. A királynék városa nem csak érsekségi székhely, de görögkatolikus egyházközsége is van, rövid városnézés után ezért Janka Ferenc atyához és a Károly templomhoz vezetett az utunk. A vírushelyzetre való tekintettel a 35 fős kis csapattal nem mertünk bevállalni a gyönyörű, de egyébként kis templomban a szertartást, viszont nagy örömünkre szolgált, hogy Janka Ferenc atya a liturgia után időt szánt ránk. Atya sziporkázott mint mindig, a hallgatók pedig itták szavait, gondolatait. Mondanivalóját a hallgatóknak szánta. Isten szeretetét megtapasztalni és továbbadni – kanyarodtunk vissza többször ezen fontos gondolathoz.
Nyugodt szívvel mondhatjuk feltette az i-re a pontot, keretet adva ezzel zarándoklatunknak, a pénteki tihanyi apátság, a szombati szabadidős programok után méltó lezárása volt vasárnapi prédikációja zarándoklatunknak.
forrás: https://szentmiklosromaszakkoli.hu
