„CSAK ÚGY MARADHATOK HITELES, HA NEM HAGYOM ITT A CIGÁNYTELEPET” – INTERJÚ GALAMB ALEX PÉKKEL
https://divany.hu/
Galamb Alex története akár egy népmese is lehetne. A nélkülöző, szegény család legkisebb gyermeke elmegy szerencsét próbálni, amely során, noha sok akadállyal is kell szembenéznie, végül elnyeri méltó jutalmát: pék lesz, majd egyetemre jár, feleségül kéri a mátkáját, születik három gyermekük, és boldogan élnek. Alex még csak 26 éves, de a saját történetével már több tucat, hozzá hasonló sorsú gyermeknek mutatta meg, hogy a szegénységből kitörni nagyon is lehetséges. Galamb Alexszel, a Sütni jó! Alapítvány alapítójával beszélgettünk.
HRDINA-BÁRÁNY ZSUZSI – divany.hu 2024. március 24.
Amikor a cigánysoron éltél, gondoltad volna, hogy egyszer ott leszel, ahol most vagy?
Abban láttam a jövőt, hogy tanulok, ezért amikor intézetbe kerültem, nem feltétlenül a gyerekekkel haverkodtam, hanem a nevelők társaságát kerestem. Mindenben tanácsot kértem a felnőttektől, és próbáltam sokat olvasni, hogy később előrébb juthassak. Valljuk be, az intézetből nem feltétlenül szakmunkásként jön ki az ember, sajnos van, aki a börtönben vagy prostituáltként végzi.
Neked viszont sikerült, pedig igen messziről indultál.
Az én történetem a miskolci cigánytelepen kezdődött. Öten vagyunk testvérek, anyukám a varrodában dolgozott, ami azért volt jó, mert ugyan szegények voltunk, ruhákra sosem volt gondunk. Apukám a vasgyári piacon volt piacos, onnan pedig a zöldség és a gyümölcs került haza. Nem voltunk rossz helyzetben, mert amikor anyámmal és a testvéreimmel boltba mentünk, megvehettük, amit megkívántunk.
Aztán amikor apukám 2005-ben meghalt, válságos helyzetbe került a családunk.
TOVÁBB OLVASOM >> KLIKK IDE
Forrás: https://divany.hu/eletem/galamb-alex/
