Emlékeztünk és emlékeztettünk!
76 éve 1944. augusztus 2-án éjjel az Auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint 3 ezer romát gyilkoltak meg.
A roma holokauszt vagy romani nyelven Pharrajimos, elpusztítást jelent. A Pharrajimos a második világháború alatti európai népirtások kontextusában értelmezhető. A kiindulópont a náci ideológia és a náci Németország gyakorlata, amely hierarchiát állított fel az emberi csoportok között, s a hierarchia „alján” szereplő csoportoknak a kiirtást szánta. A cigányok kiirtására tett kísérlet markánsan kirajzolódó specifikumokkal jellemezhető. A megbélyegzés erőssége ugyan országról-országra másként alakult, és nem írható le egyetlen történettel még Magyarországon belül sem, de a megbélyegzés végül minden cigányt érintett, akiknek egyetlen bűne az volt, hogy cigánynak születtek.
A roma holokauszt a magyar közvélemény előtt majdhogynem teljesen ismeretlen fogalom. Egy felmérés adatai szerint: a válaszok négy százalékában említették a holokauszt áldozataiként a zsidóság mellett a cigányságot is. A roma holokauszt emlékezetpolitikája évtizedekig szinte kizárólag a romák áldozati szerepére koncentrált, ám az elmúlt években, a holokauszt alatt tanúsított roma ellenállás felfedése teret adott egy új perspektívának, amely lehetővé teszi a magáért tenni képtelen áldozat képének felváltását egy aktív, történelmet formáló szereplő képével.
A kiszolgáltatottság, trauma és szenvedés története a tudatos viselkedés elgondolásával egészül ki. A roma identitás megélésében a Porrajmos egyre inkább meghatározó tényezővé válik. A minden cigányt/romát egyaránt ért sérelem, a deportálás és a népirtás újból egységet teremtett a széthulló, egykor egységes nép leszármazottai között. A közös üldözés erősítette az együvé tartozás tudatát, az egymás iránti tiszteletet és szolidaritást. A romák tragédiája és az arra való emlékezés a romák újbóli egységét teremtette meg, ez az egység pedig az üldözöttek összetartozása. A roma holokauszthoz kapcsolódó ma is aktuális üzenet: az emlékezni muszáj, az emlékeztetni muszáj erkölcsi parancsához köthető. Romáknak és nem romáknak egyaránt feladata és kötelessége ez.
Burai Laura és Kun Alexandra csellójátéka méltó módon szolgálta a roma holokausztra való emlékezést. Egyesületünk tavaly novemberben kezdeményezte egy roma holokauszt emlékmű felállítását Miskolc városában. Az emlékmű elkészítésére Kosztics László fafaragó szobrászművészt kértük fel, aki örömmel elfogadta a megbízatást. Bízunk benne, hogy a jövő évi holokausztra való emlékezésünket az emlékmű felavatásakor tarthatjuk. Ezúton is köszönjük Barna Róbert független Képviselő Úrnak illetve az UCCU Alapítványnak és a Cselekvő Romák Nemzeti Konvenciójának a rendezvény anyagi támogatást.