„Amikor a magyarság sorsdöntő feladatok előtt állt, mindig roma származású magyarok is voltak a soraiban, gondoljunk csak a ’48-as szabadságharcosokra, 1956 roma hőseire vagy Puczi Bélára, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette” – mondja Sztojka Attila. A roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
A megkezdett utat kívánjuk folytatni. Az elmúlt tíz évben a felzárkózás terén komoly változások történtek, mind a terepen, mind a szakpolitikában. A változások alapja az, hogy a mi szakpolitikánk nem a segélyalapú társadalomépítésről szól, hanem arról, hogy az emberek váljanak képessé az élethelyzetük javítására. A feladatunk elsősorban az, hogy megteremtsük az ehhez szükséges lehetőségeket. Alapvetően az öntevékeny, munkaalapú intézkedésekben hiszünk. Nem egy országos programot indítottunk az eltelt időszakban, és ezek eredménye vitathatatlan: egymillió fővel csökkent a szegénységben élők száma, a romák körében a foglalkoztatási arány tíz év alatt ötven százalékkal nőtt. Azt szokás mondani, hogy az a jó szakpolitika, amely időben tud reagálni a társadalmi változásokra, akár a szorosabb párbeszéd megteremtésével. A mostani időszakban ez hatványozottabban igaz. Az energiaválság súlyosan érinti a roma közösségeket, ezért erre fokozottan figyelünk.
Mit értünk roma közösségek alatt? Téves hiedelem, hogy cigányság és szegénység egy és ugyanaz.
Teljes cikkre klikk ide
Forrás: https://kultura.hu/
