A Költészet Napja egy különleges alkalom, amikor ünnepeljük a szavak erejét, a kreativitást és az emberi érzelmeket, kifejezőkészséget.-írja az 1 Magyarotszág kezdeményezés a közösségi oldalán

Ezen a napon emlékezünk és tisztelgünk azok előtt, akik a szavaikkal varázsolnak, és akik lelkükkel mozgatják világunk tollait.

Lakatos Menyhért (1926 – 2007) világhírű író

Lakatos Menyhért író, költő Vésztőn 1926. április 11-én, a költészet napján született, de az irodalomhoz évtizedekig nem sok köze volt. 1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács, igazgatási osztályvezetője lett. 1955-62 között Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök.

Finoman szólva sem szokványos tanulmányát egy balesetnek köszönheti, amire így emlékszik vissza:

„Én rettentő bánatos voltam mindig az iskola miatt, mert nem szerettem járni. Jobb szerettem a barátokkal csavarogni. Elmentünk vadászni és ott meglőttek. Lelőtt a vadásztársaság elnöke, aki az ottani általános iskolának az igazgatója volt. Megígérte anyámnak, hogy ha visszavonják a följelentést, bíróságot, akkor engem szegény alapon középiskolába juttat. Nos, hát így mentem én szegényi alapon. Ez a szegény alap eléggé relatív volt, mert ott csak a tandíjat, vagy éppen az iskolába bekerülés volt az, amit nem kellett fizetni. De minden mást. Na most ez a családot nagyon megterhelte. Elég sokan voltunk.”

1964-ben – saját pénzből – felállít egy téglagyárat a téeszektől bérelt területen. Az egész ország ezekből a téglákból építkezik. Az itt dolgozók nem csak jó fizetést kapnak, hanem egy helyen lakhatnak a családjukkal. Az oktatás is meg volt szervezve, felnőtt embereket ültet be az iskolapadba. Valamiért mégsem tetszett valakinek ott fönn, mert egyik napról a másikra bezárják. Elvették, és minden befektetett pénzük elúszott.

1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa.
1973-tól szabadfoglalkozású író. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választják, de számos egyéb magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben tevékenykedik. Írásait rendszeresen közlik folyóiratok. Lakatos Menyhért több mindenben megmutatja tehetségét, de talán kijelenthető, hogy az írásban tud igazán kiteljesedni.

A Füstös képek című regényben dokumentalista hitelességgel mutatja be a cigányok életét – e szöveg teremtette meg Lakatos Menyhért irodalmi hírnevét, húsz országban adták ki. Benne drámai feszültséggel ábrázolja a romák mindennapjait, hogy küzdenek meg az irántuk érzett gyűlölettel, az éhséggel, a szegénységgel, a hideggel. Sokak szerint az író képes általa visszaadni, megjeleníteni a cigány emberek önérzetét.

1977 márciusában az Állami Déryné Színház mutatja be az Akik élni akarnak című kétrészes színművét. Kiemelendő az Átok és szerelem tévéjáték forgatókönyve is.

Kitüntetései: Munka Érdemrend arany fokozata, József Attila-díj, Magyar Köztársaság Csillagrendje, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj.

Több jelentős művét ismerheti az olvasóközönség: Füstös képek (regény, 1975), Angárka és Busladarfi (mesék, 1978), A hét szakállas farkas (mese, 1979), A hosszú éjszakák meséi, A paramisák ivadékai (kisregény, 1979), Az öreg fazék titka (mesék, 1981), Akik élni akartak (regény, 1982), A titok (elbeszélések, mesék, 1998), Tenyérből mondjak jövendőt, Csandra szekere.

Lakatos Menyhért híres íróként a nemzetközi és a hazai roma közélet meghatározó alakja volt évtizedekig. Az Roma Világkongresszuson is többször képviselte a magyarországi cigányságot.
2007-ben, 81 éves korában hunyt el Budapesten.

 

Forrás: 1 Magyarprszág Kezdeményezés facebook oldala

 

 

 

TÖBB INFO LAKATOS MENYHÉRTRŐL