„Gyerekként cukkoltak a cigány fiúk, hogy nem lesz belőlem, csak pap, és igazuk lett” – Dr. Lakatos Péter görögkatolikus atyával beszélgettünk

Forrás: kepmas.hu

179

A mélyszegénységből jött, falubeli roma közösségéből első fecskeként tanult tovább, végül görögkatolikus pap lett, holott egy olyan kultúrából jön, ahol az emberek „félnek” a fekete reverendától. Lakatos Péter atya doktori fokozatot szerzett, és papi feladatai mellett a mai napig kutatja, mi lehet a kerékkötője a magyarországi cigányság boldogulásának.

Amikor először találkoztam vele, egy nyolcadik kerületi gimnáziumban gitáron kísérte roma fiatalok énekét. Látszott, hogy a gimnazistákban nyoma sincs feszengésnek, érzik, Péter atya egy közülük, és nem csak azért, mert a származásuk közös. Fiatalos lezserségét már kissé megkarcolták az elmúlt egy-két évtized küzdelmei, de amikor elneveti magát, most is látni benne azt a csibész kisfiút, aki annak idején Kelet-Magyarország homokdűnéin szaladgált, és egyszer csak megnyugodott egy templomban.

– Te hogy mondod: roma vagy cigány származású vagy?

– A doktorimban ötven oldalon keresztül tárgyaltam ezt a kérdéskört, de abba sem fért bele minden, amit erről gondolok. A magyarországi cigányság hetven százaléka nem beszéli már a cigány nyelvet (romani, romani shib), és sokan kikérik maguknak, ha romának nevezed őket. Amikor cigányul azt mondjuk „roma”(ejsd: romá=romák), egy egészen speciális csoportot értünk alatta: az oláh cigányságot, azokat, akik még beszélik a nyelvet, nem pedig azokat, akiket a külső osztályozás alapján cigánynak gondolnak. Romungróknak vagy magyar cigányoknak hívják azokat, akik már nem beszélik a romani nyelvet. A hazai cigányság kb. tíz százaléka pedig beás cigány, akik a román nyelv egy archaikus változatát beszélik. A három jelentős csoport közös nyelve a magyar!

A különböző csoportok több száz év különbséggel érkeztek a Magyar Királyság, később a Monarchia területére, de mindenkit, aki a rájuk jellemző életmódot élte vagy barna volt a bőre színe, nemzetpolitikailag vagy a korszellemnek megfelelően mindig is ugyanazon etnikumba, nemzetiségbe tartozóként aposztrofálták. Nagyon érdekes kérdés az is, hogy a cigányságon belül hogyan határolódnak el egymástól a különböző csoportok. Nekem például az anyukám annak idején azt mondta, hogy inkább vegyek el egy magyar lányt, mint egy romungrót. Pedig külsőleg egy népnek tűnünk, olykor azonban belül ugyanolyan identitásbeli ellentétek feszülnek köztünk, mint a nagy magyar társadalom és a cigányságnak nevezett közösség között.

De – nekem elhiheted – a mindennapi életükben nem filozofálnak ezen a cigányok: ha egy magyar romának vagy cigánynak nevezi őket, el tudják helyezni a megfelelő kontextusban, már megszokták.

– Hol nőttél fel, milyen volt a gyermekkorod?
– A Nyírségben nőttem fel, Kántorjánosiban, óriási szegénységben. Édesanyám 16 évesen szült engem, negyven évvel ezelőtt sem volt szokás arrafelé a tanulás, bár ennek nemcsak kulturális, hanem ugyanolyan mértékben szociális okai is voltak. Azóta sem változott sokat az oláh cigányság körében a házasodási szokás, azaz hogy szinte rögtön, ahogy egy lány nagylánnyá válik, tizenhárom-tizennégy évesen már eladósorba kerül, és hamarosan férjet keresnek neki. Nagyon zárt közösségben nőttem fel, amit a romani kris vagyis a cigány törvények (szokásvilág, tradicionális kultúrát meghatározó íratlan szabályrendszer – a szerk.) határoznak meg, amelyek – többek között – életformát, viselkedési normát fogalmaznak meg. Nálunk a legnagyobb értéknek a tisztaság számít, egy nő fő feladata pedig az élet továbbadása. Amikor tizennégy-tizenöt-tizenhat évesen két fiatal gyermeket vállal, nem gondolkodik azon, hogy mi lesz két-három év múlva, lesz-e megfelelő egzisztenciájuk a gyermek felneveléséhez, mert a nagyszülők, a család segítségére számítanak. Én úgy szoktam definiálni, hogy a viszonylagos korai házasodási szokások mögött egy kollektivista, többgenerációs családmodell víziója él a fiatalok lelkében és értelmében, amely adott esetben megvalósul, más esetekben viszont a vízió szintjén marad.

Folytatás: https://kepmas.hu/hu/gyerekkent-cukkoltak-cigany-fiuk-hogy-nem-lesz-belolem-csak-pap-es-igazuk-lett-dr-lakatos-peter?fbclid=IwAR0zvbnrDHZ6knJWl6aEqba16wZAVhvVFBFagj_8tkbjAffZiodmIvWxB28

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve