Negyven év sötétség után a szemünk láttára születik újjá a roma eredetmítosz

Forrás: https://m.hvg.hu/kultura

74

Soha nem volt még múzeumban kiállítva, pedig ezt tartják a legjelentősebb roma kortárs festménynek Magyarországon. Monumentális alkotás, vibráló színekkel, amelynek legfőbb üzenete, hogy nem lehet a magyar történelemről a cigányság említése nélkül beszélni. Péli Tamás Születés című, 1983-as pannója most először látható egy kiállítótérben, de mindössze négy hónapig van fix helye, további sorsa bizonytalan.

Kiállítást szerveztek egyetlen darab festménynek. A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Barokk Csarnokát egy óriási, negyven négyzetméteres, élénk színektől vibráló, szuggesztív, egyszerre mitikus és realista kép uralja. A köré épített faszerkezet, az előtte elterülő színpad, és a szemben felhúzott állvány mind azt a célt szolgálja, hogy a festményben egészen közelről és távolabbról is gyönyörködni lehessen. Egy kisebb tornyot, úgynevezett fotópontot is felhúztak a pannóval (fára, pozdorjalapra festett nagyméretű táblakép) szemben, hogy szűk negyven év után végre elkészülhessenek róla az első jó minőségű fotók.

De mire ez a nagy felhajtás egyetlen kép kedvéért? Az egész Barokk Csarnok most olyan, mintha egy szentélybe lépne be az ember, de nemcsak az alkotás mérete követeli meg ezt a kitüntetett figyelmet. A BTM és az OFF-Biennále Budapest együttműködésében a kiállítótérbe emelt Péli Tamás-képet, a Születés című pannót ugyanis páratlan jelentőségűnek tartják a szakemberek, mégis ez idáig teljesen láthatatlan volt a nagyközönség számára. Vagy egy gyerekotthon ebédlőjének falát díszítette, vagy egy vidéki múzeum folyosóján, a látogatóktól elzárva és lefedve várt a jobb napokra. Ez tehát a legelső alkalom, hogy egy múzeumban, rendes kiállítótérben, ráadásul a főváros legközpontibb helyén, a budai várban meg lehet tekinteni a képet négy hónapon át.

És hogy mitől ilyen jelentőségteljes? A kép kiemelkedő szerepét Csikós Marina genderkutató szavaival lehetne a legjobban érzékeltetni: Péli “visszaadta a magyar roma közösségnek azt, amitől megfosztottak bennünket évszázadokon keresztül: a hitet a romák felemelkedésében. Mikor a Születés című festményét nézem, nemcsak nagyszerű művészeti alkotást látok, hanem olyan művet, amely roma identitásomhoz is szól. A romák történelme a rasszista és asszimilációs tervek részeként feledésbe merült. Amikor ezt a pannót nézem, a saját születésemet nézem” – írja Csikós a kiállítás kapcsán.

A Születés összetett műalkotás, amely részben a roma nép etnogenezisét ábrázolja. A 18-19. században  alakult ki a hagyomány, hogy minden valamire való nemzetnek szüksége van egy teremtésmítoszra. Péli Tamás kortárs roma írók és képzőművészek segítségével 1983-ban vizualizálta a cigányság genezisét. Képén mesebeli motívumok társaságában a térdepelő, meztelen Káli ősanya az első szülött gyerekét, Manust felajánlja a felette, lovon magasodó férfi istenségnek (erre mondja azt kritikusan a fentebb idézett Csikós Marina, hogy a roma nők szexista ábrázolásától Péli sem tudott elvonatkoztatni).

A pannó alsó részében azonban már eltávolodunk a születésmítosztól és valós, megtörtént események kapnak teret. A roma történelem összeolvad a magyar történelemmel: a Rákóczi-, majd az 1848-as szabadságharcban, végül a világháborúkban résztvevő cigány katonákat, katonazenészeket látunk, a festmény közepén pedig a roma holokauszt áldozatairól emlékezik meg Péli. Nagyon erős állásfoglalás ez a részéről,

a képpel kijelenti, hogy a magyar és a roma nép történelme egymást feltételezi, nem lehet egyik népről a másik nélkül beszélni, a dicsőséges és tragikus múlton is osztozniuk kell.

Egy harmadik dimenziója a pannónak hagyományosan roma mesterségeket, a romák jelenét és jövőjét ábrázolja. Péli Tamás belefestette a képbe roma kortársait, barátait, úgy mint Choli Daróczi Józsefet és Lakatos Menyhértet, a magyarországi cigány irodalom két legismertebb alakját, vagy egykori tanítványát, Szentandrássy István festőművészt.

Folytatás: https://m.hvg.hu

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve