Nem mutatja meg a minisztérium a roma felzárkóztató szervezeteknek a roma felzárkóztatás stratégiáját – írja a telex.hu

Forrás: telex.hu - Kolozsi Ádám

114

Hónapok óta készül a belügyminisztériumban a következő tíz évre szóló romastratégia, de a felzárkóztatással foglalkozó civil szervezetek szerint az csak teljesíthetetlen általánosságokat tartalmaz. 14 civil szervezet most nyilvánosságra hozta a tervezetnek azt a verzióját, amit utoljára láttak ősszel, miután hiába kérik, hogy valóban bevonják őket a stratégiaalkotásba.

14 roma felzárkóztatással foglalkozó civil szervezet hozta nyilvánosságra a kormány készülő romastratégiájának utolsó, általuk ismert verzióját, miután hiába kérik a belügyminisztériumból (BM), hogy látszategyeztetések helyett valóban vonják be őket a stratégiaalkotásba. A szervezetek szerint a készülő stratégiából hiányzik a koherencia, nincsenek benne valóban teljesíthető és számonkérhető elemek, és nem vet számot a magyarországi cigányság és romapolitika olyan alapvető problémáival, mint a cigányellenesség, a pályázati források elterelése és a stratégiai célokkal ellentétes szociálpolitikai irányok. „Legyen valami, aztán meglátjuk, mi lesz!” – szerintük nagyjából így lehet összefoglalni az egyelőre csak tervezetben létező új romastratégia lényegét.

A kritika szerint a hivatalosan Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia néven futó dokumentum a jelek szerint inkább mutatóba készül, hogy az európai uniós vagy éppen az újrainduló norvég alapos programok érdekében lehessen hivatkozni rájuk, de a tényleges társadalmi-politikai problémákkal nem néz szembe. Ez szerintük azért is nagyon súlyos hiányosság, mert elég komoly pénzről van szó: elvileg a felzárkózási stratégia alapján kap majd az ország sokmilliárdnyi uniós és egyéb fejlesztési forrást, és ez alapoz meg az EU-s helyreállítási alapból lehívható támogatások felhasználásának is.

Véglegesített stratégia még nincs, ezekben a hetekben is zajlik ennek az előkészítése. Az egyes tagállamoknak szeptemberig kell Brüsszelbe elküldeniük a saját nemzeti stratégiájukat, de a jelek szerint a magyar kormány hamar szeretné elfogadni a sajátját. Ennek lehet kommunikációs oka is: 2011-ben, az akkori magyar soros uniós elnökség alatt Magyarország javasolta, hogy legyen egy közös európai keretstratégia. Ezt a tényt igyekeztek is kihasználni, a Balog Zoltán és Farkas Flórián fémjelezte integrációs politika kudarcaival, a pénzfelhasználás szabálytalanságaival kapcsolatban vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataival szemben a magyar kormány romaügyi elkötelezettségét kívánták a segítségével demonstrálni.

Ez a 2011-es romastratégia a valóságban aztán nem annyira teljesült. A Tárki 2020-ban az Innovációs Minisztérium (ITM) számára készített egy átfogó értékelést arról, hogy az operatív programok mennyire járultak hozzá az évek során a célok megvalósításához, nem utolsósorban a hátrányos helyzetű célcsoportok életkörülményeinek javulásához. A bizonyítvány elég lehangoló: „bár vannak pozitív példák, de összességében nem sikerült megállítani a területi leszakadást, sőt, a korábban felzárkózó területek is lejjebb csúsztak” – állapították meg a társadalmi mutatók alapján. Arról, hogy a roma integráció címén lehívott támogatások a gyakorlatban hova mennek, csak egy idézet a jelentésükből: „A programok nem megfelelő célzottságát jól mutatja, hogy az összes elnyert projekt 34%-át olyan települések nyerték, amelyek nem is voltak a Stratégia szempontjából kedvezményezett települések.”

Folytatás: https://telex.hu

 

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve