Cigányok az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban

Forrás: romamission.hu - Dezső Attila

365

Noha nem tudni pontosan, hogy mennyi roma vett részt a küzdelmekben ’48 tavaszától ’49 nyarának végéig, szerepvállalásuk remekül leképezte a korabeli magyar társadalomban elfoglalt helyüket: a legtöbben muzsikusként, fegyverkovácsként és honvédként álltak ki a hazáért. Volt, akit Kossuth Lajos hadnagyi rangra emelt, egy zeneszerzőhöz pedig 1848. március 15-e legismertebb tévhite kötődik. A szabadságharc évfordulóján róluk emlékezünk meg, de nem megyünk el szó nélkül a származása miatt romantikus homályba burkolózó ágyúöntőmester, Gábor Áron mellett sem.

 

Habár az országos és megyei szintű, 19. századi népességösszeírások a romák és nem romák közötti egyre harmonikusabb együttélésről adnak tanúbizonyságot (140-150 ezer és 270 ezer közötti cigány lakosságszámról beszélünk az egymástól eltérő adatfelvételek és -feldolgozások alapján), a vándorló életmódot folytató családok társadalmi elfogadottsága sokkal alacsonyabb volt letelepedett társaikénál. Ahogyan Szabóné Kármán Judit írja A magyarországi cigányság I. című, hiánypótló művében: „A 19. században (…) a cigányságon belül véglegessé vált a különböző csoportok, s azon belül törzsek elkülönülése, mind pedig a nem cigányok megkülönböztették őket viseletük, lakóhelyeik, foglalkozásaik, viselkedésük alapján, ’jó’, illetve ’rossz’ cigányokra osztva őket; előbbibe tartoztak a kétségkívül kiváló muzsikusok, a letelepedett mesterek, utóbbiba a veszélyes elemek, a vándorlók, s az újonnan beérkezők.”

Több kutató is úgy véli, hogy nagyjából háromezer főre tehető azon cigányok száma, akik a kb. 150 ezres magyar haderő részét képezték 1848-49-ben, ám pontos források nincsenek erre vonatkozóan. Annyit lehet tudni, hogy a romák ugyanúgy kivették a részüket a harcokból, mint a nem romák: a fityeházi Horváth József, „Puci”, Kolompár Mihály, az arlói Balázs János, a tiszaföldvári Sójé Imre mind azok közé tartoztak, akik fegyvert fogva csatába szálltak – Puci a bocsi lelkész életét mentette meg, Kolompár pedig a hatodik század parancsnokát húzta ki a folyóból.

Folytatás: http://romamission.hu

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve