„Azt gyűlölöm a legjobban, amikor megkérdezik: hogy bírod te ezt?”

Forrás: nlc.hu - Fotó: nlc.hu

106

Erzsébet egyedülálló anyukaként, hatalmas szeretetben neveli autista, Tourette-szindrómás gyerekét. Elkísértük őket az iskolába, aztán leültünk a konyhájában, ő pedig elmondott mindent.

Báder Erzsébet helyzete papíron olyan, mintha az összes szegénységről, betegségről, anyaságról és etnikai feszültségről szóló újságíróklisét direkt összeférceltük volna: szerény körülmények közt, a belvárosban élő, egyedülálló roma anyukaként neveli most tizenhat éves fiát, aki autista, epilepsziás és mint nemrég kiderült, Tourette-szindrómás. Csalódást kell okoznunk azonban annak, aki a könnyzacskókat direkt támadó, érzelgős és a reménytelenségben tocsogó szövegre számít. Erzsi lazán és természetesen beszél az ezzel járó kihívásokról és arról, hogyan képes mindezt menedzselni a „szakértő” bizottságokkal szemben, szűkülő lehetőségekkel, naponta a fél városon átbuszozva, átmetrózva. Egyszóval, magazin-újságírók körében méltán népszerű közhellyel élve: egy Igazi, Hétköznapi Hős, akinek most át is adjuk a szót. Nagymonológ lesz – nem kellünk mi ide.

Folytatás: https://nlc.hu/csalad

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve