Az első cigányiskola Érsekújváron a XIX. században

foto : illusztráció-http://www.boldogsag.net/

166

Nemcsak a történelmi Magyarországon, de Európában, sőt az egész világon egyedülálló volt az érsekújvári egykori cigányiskola.

Az iskola története egyáltalán nem szokványos, hiszen kétszer is megalapították. 1838-ban Kopácsny József hercegprímás létesítette Érsekújvárott a cigányiskolát. Az iskola azonban kétévi fennállása után megszűnt.
Az iskolába járó cigány gyermekek új ruhát, könyveket és kenyeret és apróbb ajándékokat is kaptak. A cipót a gyermekek szüleiknek hazavihették, az új ruhát azonban gyorsan elnyűtték, a tanulásra pedig a legkisebb figyelmet sem fordították. A motiválatlan gyermekek miatt az intézmény nem tudott meghonosodni a Péróban. A hercegprímás az eredménytelenséget látva, a nagy anyagi ráfordítással létrehozott iskolát megszűntette.
Az iskola történetében az 1856. év jelenti a fordulópontot, amikor Farkas Nándor római katolikus káplán Érsekújvárra került. Az iskolabarát káplán nem nézte jó szemmel a Péró negyedének elhagyatottságát. Kiértékelte az első cigányiskola alapításának sikertelenségét, és Mennyei József pedagógussal új elképzelések alapján hozzáláttak újra a cigányiskola megszervezéséhez. Ők is adtak a gyermekeknek új ruházatot, amit azonban azt csak az iskolában hordhatták. Az iskola tantervébe bevették a zenét és az éneket is, azzal az indoklással, hogy ez iránt a gyerekeknek különösen nagy a fogékonyságuk. Úgy gondolták, hogy a zene és a dal nemesítő hatással lesz a gyermekekhangulatára, és így az iskolai fegyelmet is könnyebben fogják megszokni.
Az iskolának az első évben 43 növendéke volt, de igen sok hivatalosan nem beiratkozott gyerek is hallgatta az utcáról a tanítókat. Az iskolát Farkas Nándor 1856-ban, húsvét előtt saját költségén felszerelte, amíg a város ígérete szerint saját kezelésbe nem veszi az iskolát. Ezt az ígéretet a város vezetősége sohasem váltotta be. A tanterv szerint a tanulókat az íráson és olvasáson kívül számvetésre és zenére is tanították. A zenét a helybeli tanítóképző három jelesebb növendéke, a katekizmust és a bibliát a helybeli káplánok tanították. Az iskoláztatás ellenére az oda beiratkozott gyermekek továbbra is legnagyobb részt apjuk mesterségét választották: kovácsnak vagy muzsikusnak tanultak. A helyi sajtó tudósítása szerint 1856. szeptember 26-a különösen kiemelt nap volt az iskola történetében: I. Ferenc József Magyarország királya udvari vonatának fogadtatására a cigányiskola tanulói is kivonultak. A tudósító így ír erről: „Többek között megjelentek a cigányiskola tanulói is, a körülállók legnagyobb bámulatára. A leányok tiszta fehér öltözékben, megkoszorúzott fejjel, a fiúk pedig jó posztóruhában. Az egyik lányka kezében egy díszesen nyomtatott írás volt.” Ő köszöntötte az iskola diákjai és alapítója nevében Ferencz Józsefet.
A cigányiskola az 1855/1856. tanév második felében az érsekújvári tanítóképző gyakorló iskolája lett. Azonban Farkas Nándor káplán minden igyekezete, anyagi és erkölcsi támogatása ellenére 1868-ban az iskola végleg megszűnt.

 

Szerző:(G)

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve