Grausser Dávid az első név szerint ismert cigány értelmiségi

180
A világviszonylatban is az első név szerint ismert cigány értelmiségi és néhány későbbi követője
Grausser Dávid 1687. október 3-án iratkozott be (subscribált) a Nagyenyedi Református Kollégiumban. Az egyik nagyenyedi felelhető dokumentumokban egyetlen latin szó található Grausser származására utalóan: a „ciganus”, amely világossá teszi, hogy cigány származású volt. Így Grausser Dávid világviszonylatban is az első név szerinti említett cigány értelmiségi.
I. Apafi Mihály jószágkormányzójának, Belényesi Ferenc jobbágyának fia volt. Tanulmányait a Belényesi család, vagy a jószágkormányzó egy alapítványa tette lehetővé. Főiskolai tanulmányai után iskolamesterként dolgozott Gyéresszentkirályon. Halálának időpontját nem ismerjük, s azt sem tudjuk, maradtak-e utána gyermekek.

 

Ugyancsak a protestáns felsőoktatásban tanult Császlai Mihály, aki a Szatmári Református Kollégium diákjaként tűnt fel 1719-ben. Császlai származására, – ahogyan Grausser Dávid esetében is – egyetlen egyszer kerül megemlítésre, amikor subscribálásakor közlik a származását, konkrétabban azt, hogy “szegény cigány”.

 

Az említett két főiskolai roma/cigány hallgatónál ismertebb volt Vistai Farkas Mihály, aki az 1700-as évek második felében Kolozsváron tanult. 1768-ban a kolozsvári egyetemen egy latin-cigány-magyar szójegyzék készült, a kézirattári bejegyzés szerint „Szathmári Pap Mihály készítette Farkas Mihály – más néven Vistai – született cigánnyal, aki néhány évig a kollégium diákja volt.” Fennmaradt egy 1787-es keltezésű kérelem is, amelyet az említett Vistai Farkas Mihály a kollégium konzisztóriumához adott be. Levelében volt professzorai támogatását, „hathatós rendelését” kéri egy falusi oskolamesteri állás megszerzéséhez, amit nem akarnak a helybeli elöljárók megadni neki.

 

Szathmári Pap Mihály és Vistai Farkas Mihály cigány-magyar szószedete

 

A fentnevezettek sorában meg kell említenünk a magyarországi korai cigány irodalom első ismert művelőjét is Nagyidai Sztojka Ferenc szótárkészítőt, költőt, műfordítót. Nagyidai 1855-ben Uszódon, egy sátoros cigány családban született. Apja volt a helyi cigányvajda. Középiskolát és katonaiskolát végzett, versei már katonaévei alatt megjelentek. 1886-ban kiadott „A cigányok vándorlása” című, 228 soros verses elbeszélő költeménye a népvándorlástól a 19. századig írja le a cigányok útját, s a cigány nép nemzetségeiről és szokásairól is bőséges ismeretet nyújt. 1886-ban jelent meg cigány-magyar gyökszótára, amely három részből áll; első harmadában magyar-cigány szótár, második részében a cigány szavak gyakorlására templomi énekek, imádságok, elbeszélések, magyar versek fordításai, az utolsó harmadban pedig saját cigány és magyar nyelvű versei találhatóak.

 

Nagyidai Sztojka Ferenc szótárszerkesztő, költő és műfordító
Az 1800-as éveben Nagyidai mellett a műfordító és cigányzenész Boldizsár József is készített cigány-magyar szótárt, aki az 1848/49-es forradalom 31. zászlóaljában harcolt. Boldizsár József neve arról is elhíresült, hogy elsőként fordította le Petőfi költeményeit cigány nyelvre és tette közzé az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok III. kötetében.

 

 Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok, XXI. szám, II. évf., 1878. január 15.

 

Forrás:
A magyarországi roma/cigány értelmiség historiográfiája, helyzete, mentális állapota. 2012. Gondolat Kiadó, Budapest
Landauer Attila – A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567-1953)

 

Szerző:(G)

Képek:
Szathmári Pap Mihály és Vistai Farkas Mihály cigány-magyar szószedete
Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok, XXI. szám, II. évf., 1878. január 15.
Nagyidai Sztojka Ferenc szótárszerkesztő, költő és műfordító

 

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve