“Lehet cigány, lehet paraszt, aki tenni akar, az tenni fog”

120

Pályázz sokat, dolgozz sokat, foglalkoztass annyi közmunkást, amennyit csak tudsz, tedd velük rendbe a falut, legyél megértő a linkekkel is, és ha kell, akár emelt hangon beszélgess el a renitensekkel. Körülbelül ez a receptje annak, hogy valakit roma polgármesterként a cserdi Bogdán Lászlóhoz mérjenek. Kevesen tudják, de Magyarországon 40 roma polgármester dolgozik: meglátogattunk két olyan falut, melyek vezetőit példaként állítják a többiek elé.

Jellemző rájuk, hogy roma mozgalmi életből jönnek, ott váltak vezetővé, de az adott település egészében gondolkodnak. Tudják, hogy nem lehet tovább zilálni a helyi konfliktusokat – mondta Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, az Idetartozunk Egyesület vezetője a hvg.hu-nak azokról a roma polgármesterekről, akik szerinte legalább olyan példaértékűen végzik a dolgukat, mint a Cserdit a térképre tevő, a közelmúltban elhunyt Bogdán László. Setét Jenő szerint jobb lenne, ha a többen tudnának róla, hogy negyven roma polgármester működik az országban, akik közül sokan végeznek jó munkát, és érdemelnek több figyelmet. A hvg.hu kettőt látogatott meg közülük.

Magas beosztásból magas beosztásba

Aranyosi Györgyöt helyi születése motiválta a legjobban, hogy induljon a polgármester-választáson még 2014-ben, amit megnyert, majd tavaly ismételt, vagyis már a második ciklusát tölti az alig 500 lelkes, kétharmadában romák lakta kis csereháti település, Selyeb élén. Korábban az egykori Lenin Kohászati Művek (LKM, majd jogutódjai) darukezelője volt.

Már akkor is magas beosztásban voltam”

– szúrja közbe.

Végül egészségi állapotának romlásával váltott: előbb megalapította a helyi a kisebbségi önkormányzatot 2006-ban, majd dolgozott koordinátorként és mentorként, mielőtt 2010-ben önkormányzati képviselővé, majd 2014-ben polgármesterré választották. Amikor átvette a falu vezetését, több mint 30 millió forintos volt a hiány, de sikerült megoldaniuk – állami adósságrendezéssel, ÖNHIKI-vel.

A polgármester szerint azóta nagyon odafigyelnek, mire, hogyan költ az önkormányzat. “Próbálok a településre fókuszálni, nem herdálni a pénzt.” Másképp nem is lehet, mert alig van valami bevétele a falunak: gépjármű- és iparűzési adóból kevesebb mint másfél millió forint jön be. Pályázatok és kormányzati segítség nélkül nem is működne a dolog.

Tovább az eredeti cikkre »

Annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk, a c-1.hu sütiket (cookie-kat) használ. Elfogadom További információk

Adatvédelem és sütik irányelve